Az improvizáció olyan táncforma, melyben különböző szabályokra, vagy fókuszokra építkezve formáljuk mozgásunkat, jelenlétünket. A mozgás lehet performatív, vagy teljesen önmagáért való egyaránt. A műfajban számomra inspiráló személyiségek és tanárok, akiknek módszereiből én is építkezem: Hód Adrienn, Bakó Tamás, Dömötör Judit, Karczag Éva, Kálmán Ferenc.
A saját, improvizáció tematikájú workshopjaim két fő eleme a test természet adta mozgási kreativitásának újrafelfedezése, és egy fajta közösségi együttlét megteremtése.
A kurzusokon egyrészt megismerjük testünk anatómiai adottságait és képességeit, másrészt visszakeressük azokat az alapvető mozgásokat, amiket gyerekkorunkban használtunk, csak felnőtté válásunk alatt kikoptak mozgáskultúránkból: tolunk, húzunk, mászunk, ugrunk, vetődünk, gurulunk, csúszunk, futunk, stb… Kísérleti felajánlásaim segítségével a testünk újra rátalál ezekre a természetes mozgásokra. Az újrafelfedezést felnőttként körül öleli a tudatosság, mely segítségével ezekből az mozgásokból gazdag, kreatív mozgáskészlet születhet. Ez minden résztvevő számára más, a személyiségétől és érdeklődésétől függően saját, egyedi és megismételhetetlen megoldásokat teremt.
A test lehetőségeinek felfedezése egy olyan térben zajlik, ahol mind figyelünk egymásra és nincs elvárás azt illetően, hogy szép vagy jó táncokat hozzunk létre. A tánc maga a kísérletezés, a próbálkozás és az ebből kinövő közös játékok. A közösségi együttlét az improvizációs órák fontos eleme, mely lényege, hogy mind az, amit saját magunkban felfedeztünk, a közösségi mozgás elemévé válik és közös kísérletezéssé, közös játékká növi ki magát. Inspirálódunk egymásból és tanulunk egymástól. Az improvizációs foglalkozások egy része a FREE SPACE, ahol a közösség instrukciók nélküli szabad teret kap az improvizáláshoz.
Improvizáció témakörben tartok zárt csoportos műhelyeket heti rendszerességgel és alkalmi mozgásműhelyeket fesztiválokon, rendezvényeken.